Ön itt jár: Honlap Hírek Földárak Európában

Bejelentkezés regisztrált tagjaink részére:



regisztracio

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Földárak Európában
Valamelyest ugyan emelkedtek a termőföldárak Magyarországon az elmúlt esztendőkben, de korántsem olyan mértékben, mint ahogy Nyugat-Európában vagy akár a szomszédos országokban.  Az áremelkedés mértéke tíz-húsz százalékkal is alacsonyabb hazánkban más országokéhoz képest, a hektáronkénti árkülönbségek pedig ötvenszeresek is lehetnek.

Külföldi szemmel nézve továbbra is nevetségesen alacsonyak a termőföldárak Magyarországon, még annak ellenére is, hogy tavaly húsz-harminc százalékkal emelkedtek az értékesítési árak hazánkban. Szakemberek szerint kedvező ez a tendencia, az már azonban kevésbé, hogy az áremelkedés mértéke húsz százalékkal is alacsonyabb a régi uniós tagországokhoz képest, és tíz százalékkal kevesebb a velünk együtt csatlakozott országokkal való összevetésben. Aggodalomra azért is van okunk, mert a tőkeszegény magyar gazdák képtelenek termőföldet vásárolni, ellenben a külföldiek tőkével ellátottak. Így miután 2011. május elsején lejár a termőföld-vásárlási moratórium hazánkban, a külföldiek jó befektetési lehetőséghez juthatnak.

„Kelet-Magyarországon kétszázezer forintért, Nyugat-Magyarországon pedig kétmillió forintért lehetett egy hektár termőföldhöz hozzájutni tavaly. Országosan hétszázezer forintra tehető jelenleg a hektáronkénti átlagár, míg például a nyugat-európai földárak öt–tizenöt millió forint között alakulnak. A szomszédos Ausztriában pedig tízmillió forint kifizetése után csaphatunk a sógor gazda kezébe” – mondta Ángyán József egyetemi tanár.

Az átlagos minőségű szántó hektáronkénti ára is komoly eltéréseket mutat: Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon háromszázötven-kilencszázezer forint, míg Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön kétszázötven-négyszázezer forint.

Ángyán József hangsúlyozta: legkevesebb öt-, de akár ötvenszeres árkülönbségek is lehetnek Magyarország és más államok termőföldárai között, az olló nemhogy záródott volna, még tovább nyílt. Hollandiában például átlagosan 13,5 millió forintért cserél gazdát egy hektár föld, azaz a magyar árak mintegy húszszorosáért. Dániában tizenötször, Spanyolországban nyolcszor, Franciaországban hatszor többet kell leszurkolni a tulajdonjogért, mint hazánkban. Luxemburgban a legdrágább a föld, ott harmincmillió forintnyi eurót is elkérhetnek egy hektárért.

Romániában 2500-3000 euró, azaz hétszáz–nyolcszázezer forint az átlagár. Keleti szomszédunknál azonban száz–ötszáz százalék közötti növekedést is produkált a hektáronkénti ár az elmúlt években, miután öt évvel ezelőtt még háromszáz euróért lehetett földhöz jutni Romániában. Román szakemberek szerint további áremelkedés szükséges, hogy megálljt parancsoljanak a spekulációs földvásárlásoknak. Sokak szerint hazánkban is hasonló tendencia lenne az ideális, mert ha az olló nem záródik, illetve ha a földvásárlási moratóriumot nem tudjuk meghosszabbítani, akkor külföldiek kezére kerülhet a magyar föld nagy része.

A termékárak nagyarányú drágulásával ráadásul egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a termőföldek vásárlása iránt Európában. Az Egyesült Királyságban duplájára emelkedtek az értékesítési árak az elmúlt másfél évben, Lengyelországban hatvan százalékkal kérnek többet, mint három évvel ezelőtt, ráadásul a külföldiek 2016-ig nem vásárolhatnak lengyel földet. Nyugat-Európában a támogatási jogosultság is beépül a föld vételárába, a főbb mezőgazdasági termékek árai, az egy lakosra jutó termőföld nagysága, valamint az infrastruktúra kiépítettsége mellett.

Szakemberek szerint a fentiek fényében korántsem nevezhető még igazi piacnak a magyar földpiac, így azt ezután is tíz körömmel kell védeni, elsősorban a tőkeerős külföldiektől és a spekulatív szándékkal vásárlóktól, mert 2011 után mintegy tízmilliárd euró értékű termőföld válhat piacképessé.

Tegnap megszavazta az Országgyűlés a külföldiek földvásárlási moratóriumának hároméves meghosszabbításáról szóló határozatot.